Csípő ütközési szindróma

Csípőfájdalom, csípőkopás

A csípő ütközési szindróma hátterében a combcsont fej-nyak átmenet és a csípőízületi vápa kissé eltérő alakja áll. Az elváltozás bármilyen életkorban jelentkezhet, azonban jellemzően a fiatal és fizikailag aktív személyeket érinti.

Dr. Domán István Ph.D.

Osztályvezető főorvos

BEJELENTKEZÉS

Az egészséges csípőízület:

Az egészséges csípőben, a gömb formájú combfej az ennek megfelelő ízületi vápában nagy terjedelmű mozgást képes végezni a felületüket borító vékony üvegporc rétegnek köszönhetően. A vápa peremén egy rostporcos gyűrű (labrum) fut körbe, mely segít az ízület lezárásában és hozzájárúl combfej helyén tartásában.

Egészséges csípő, fájdalom nélkül

A már említett alaki eltérés a csípő bizonyos mozgásaikor (jellemzően hajlítás és befelé forgatás) a combnyak elülső vápaperembe történő ütközését eredményezi, mely a labrum szakadásához, majd a vápa porcborítékának sérüléséhez, végezetül pedig a csípőízület teljes elkopásához vezet.

Az okok:

Az elváltozás hátterében a csípőízület veleszületett alaki eltérései, a növekedés során kialakult deformításai, szerzett betegségek (Perthes betegség, cserdülőkori combfejelcsúszás) állhatnak, azonban minden olyan sportaktivitás (pl. :labdarúgás, tenisz, vízilabda, torna), mely során olyan mozgások történnek a csípőízületben, melyek annak normális mozgásterjedelmét meghaladják, anatómiai eltérés nélkül is csípő ütközési szindrómához vezetnek.

A csípő ütközési szindróma típusai:

Alapvetőn két típust különbözetünk meg. Az angolszász nomenklatura ezeket „cam” és „pincer” elnevezéssel illeti.

„cam” típus: A combfej nem tökéletesen kerek. A deformítást okozó, fej-nyak határon lévő kis csonttöbblet az ízület mozgásakor ütközik a vápa peremével. Ez a labrum szakadását és porckopást eredményez.

Fej-nyak átmeneti csonttöbblet

„pincer” típus: Az ízületi vápa a combfejet túlzottan befedi. Ezért a csípő hajlításakor a combnyak beleütközik a túlnyúló vápaperembe, mely a labrum és a vápa porcborítékának a károsodáshoz vezet.

Csípőfájdalom a

„kombinált” típus: Az esetek egy részében a fent említett „cam” és „pincer” kombinációja is jelen lehet.

Fontos tudni, hogy a csípőízületi ütközési szindróma kezdetben még nem jár a csípőízület kopásával, azonban kezeletlenül maradása az ízület megállíthatatlan kopásához vezet!

A tünetekről:

A beteg rendszerint alattomosan kezdődő csípőfájdalomról számol be, amely ülés, ülésből való felállás, kocsiból ki- és kocsiba beszállás, előrehajlás hatására fokozódik. A fájdalom elsősorban az ágyékra lokalizálódik, de időnként kisugározhat a csípő oldala és a comb elülső része felé, illetve a farpofák felé.
Az elváltozás gyakori velejárója a vápa peremén körbefutó, rendkívüll fontos funkciójú labrum szakadása. A csípő labrumszakadása tompa vagy éles ágyéki fájdalmat okoz, amely az esetek felében kisugárzik a csípő oldala, a comb elülső része és a farpofa felé. A fájdalom rendszerint alattomosan kezdődik, de traumát követően akut kezdetű lehet. A betegek mintegy felének mechanikus tünetei is vannak, pl. aktivitás során fájdalmas kattanás.

Diagnózis:

A pontos diagnózis elengedhetetlen, hiszen az elváltozás kezeletlenül a csípőízület teljes kopásához vezethet.
Ha a panaszrendszer és a betegvizsgálat alapján felmerül az impingement lehetősége különféle képalkotó vizsgálatok lehetnek szükségesek. Labrumszakadás gyanúja esetén az MR-artrográfia a választandó diagnosztikus teszt. Ha nem áll fenn ilyen gyanú, elsőként kevésbé invazív képalkotó vizsgálat mellett döntünk; ez lehet egyszerű röntgenvizsgálat vagy hagyományos MRI, amelyekkel kizárhatók az ágyék- és csípőfájdalom egyéb okai. A műtét tervezéséhez az esetek egy részében 3D CT vizsgálat szükséges.

Kezelés

A csípő ütközési szindróma kezelése alapvetően sebészi. Az esetek egy részében megkísérelhető konzervatív kezelés, mely bizonyos fizikai tevékenységek kerülését, fizikoterápiát, fájdalomcsillapítást és injekciós kezeléseket jelent.

Amennyiben az ízületben még nincs jelentős kopás javasolt az ütközési szindrómát okozó deformitás műtéti kezelése. Ez a csontos deformitás megszüntetését, a szakadt labrum visszavarrását és az esetleges porckárosodások ellátását jelenti. A műtét eredményeként mind az abnormális ízületi forma, mind a mozgás során jelentkező impingement is megszűnik . A műtétet követően több hónapos rehabilitáció következik. Az általam végzett műtét az ún. “arthroszkóppal asszisztált mini-open femoro-acetabularis osteoplastica”, melyet Barcelonában sajátítottam el.
Az estek egy részében, amikor már előrehaladott az ízületi kopás, már csak protézis beültetése jelent megoldást.
A megfelelő kezelés kiválasztása több szemponttól függ, így az érintett egyén állapotától, életkorától, aktivitási szintjétől, igényeitől és a kopás súlyosságától.