Dr.Domán István Ph.D.Betegek tapasztalatai az izomátvágás nélküli csípőműtétről
A Royal College of Surgeons szervezésében június 17-18-án Londonban részt vetten a "The Great Debate 2016" elnevezésű nemzetközi kongresszuson. Az előadások a csípő és térdprotézis műtétek aktuális kérdéseivel, ill. a legújabb fejlesztések korai eredményeivel foglalkoztak.
2015. December 9-12 között az Egyesült Államokbeli Orlando-ban részt vettem a Current Concepts In Joint Replacement Winter 2015 Meeting-en. A kongresszus felölelte a csípő és térd protetika minden területét.
2016.Április 21-én Londonban részt vettem a felnőttkori csípőízületi betegségek kezelésének aktuális kérdéseivel foglalkozó London Hip Meeting 2016 nemzetközi konferencián. A tárgyalt témák felölelték a ízület megtartó műtétekkel és a primer csípőprotézis beültetéssel kapcsolatos aktuális technikákat és trendeket.
Ha a csípőízület elkopik és protézisbeültetésre van szükség, nem mindegy, hogy milyen módszerrel történik mindez. Van olyan módszer, amikor rendkívül gyors a felépülés és még a heg is rejtve marad!
A csípőízület kopása esetén a csontvégeket borító porcfelszín károsodik, felrostozódik, elvékonyodik és sokszor az alatta levő csontfelszínig lekopik. Az elváltozást kísérő tünetek kezdetben enyhék. Reggel felkeléskor vagy hosszabb ülést követően a csípőnk mintha „berozsdásodott” volna, de néhány perc mozgás után ez megszűnik. Idővel azonban a tünetek fokozódnak. Az ízület kötötté válik, mozgásai fokozatosan beszűkülhetnek, pl. a zokni és cipőhúzás nehézkessé válhat, sántítás jelentkezhet. A fájdalom a lágyékba, a combba, vagy a térd felé sugárzóan jelentkezhet. Előrehaladott stádiumban a fájdalom töbnyire állandósul, nyugalomban is jelentkezik, valamint a járástávolság jelentősen lecsökken.
Ilyenkor sajnos már csak a csípőízületi protézis beültetése segíthet, mely többféleképpen végezhető. A jelenleg elterjedt eljárások során a protézis beültetése jelentős lágyrészsérüléssel, a csípőízület mozgatásában szerepet játszó inak vagy izmok egy részének átvágásával (és a műtét végén azok egyesítésével) jár. Ez a műtétet követően a segédeszközök tartós használatát teszi szükségessé és bizonyos aktivitásoktól (pl. mélyre ülés, autóvezetés, oldalra fekvés, lábak keresztezése, stb.) a betegnek sokáig tartózkodnia kell. Néhány esetben, főleg a Magyarországon leggyakrabban alkalmazott technikánál maradandó izomgyengeség, sántítás és egyéb nemkívánatos tünetek maradhatnak vissza.
A hagyományos módszerek alkalmazásával végzett műtéteket követő teljes felépülés ideje elérheti akár a fél évet is és rendszerint hosszú, a csípő odalán „éktelenkedő” heggel jár. Egy új műtéti technikával azonban a csípőprotézis-beültetést követő rehabilitációs idő egyrészt drasztikusan lecsökken, másrészt a műtéti heg szinte észrevehetetlen marad. Az ún. elülső csípőízületi feltárás során a protézis a lágyékhajlatban ejtett kis metszésen kerül beültetésre ráadásul úgy, hogy a csípő körüli izmok érintetlenül maradnak. A betegek már néhány nappal a műtétet követően segédeszköz nélkül képesek járni, illetve akár néhány héttel később könnyebb munkát végezni vagy autót vezetni.
Az ún. „elülső” csípőprotézis-műtét során az implantátum beültetése a bikinivonalban ejtett kis metszésből egy izmok közötti résen keresztül történik. Ez egy valóban „minimálisan invazív” (minimális szöveti károsodással járó) műtéti megoldás, mivel a csípőt körülvevő izmok teljes megkímélésével jár. Ebből adódóan az ilyen műtétnek a hagyományos csípőprotézis-beültetéshez képest számos előnye van. Mivel kisebb a szöveti sérülés, általában kisebb vérvesztéssel lehet számolni és így a vérátömlesztés ritkábban válik szükségessé.
A műtétet követően a betegek kevesebb fájdalommal számolhatnak és akár néhány órával a műtét után felkelhetnek. Mivel a csípőt körbevevő izmok nem szenvednek károsodást, stabilabb az ízület és sántítás nélküli a járás. Nem szükséges az operált csípő mozgatásával és az üléshelyzettel kapcsolatos túlzott elővigyázatosság sem. A kórházi tartózkodás csupán néhány nap és a felépülés teljes ideje is sokkal rövidebb. A betegek hamarabb kerülhetnek vissza a megszokott mindennapi életükbe. A leglátványosabb az, hogy már néhány nappal a műtétet követően a betegek többsége segédeszköz nélkül képes járni, lépcsőn közlekedni, illetve akár két héttel később könnyebb munkát (pl. irodai) végezni, illetve autót vezetni. Egy másik nem elhanyagolható előny, hogy a metszés a lágyékhajlati bőrredőben történik, s így esztétikailag kifogástalan, alig észrevehető heggel jár, mely elhelyezkedéséből adódóan a fehérnemű, ill. fürdőruha (bikini) által teljesen rejtve marad.
Az elülső feltárásból végzett csípőprotézis-beültetés testalkattól függetlenül a betegek többségénél elvégezhető, csupán néhány ritka esetben, mint például a csípőízületet alkotó csontok jelentős deformitásai vagy korábbi műtétek utáni állapotok, szükséges a hagyományos műtéti eljárás alkalmazása. (forrás: Patika Magazin 2015.09.09.)
Dr. Domán István PhD
ortopéd sebész
osztályvezető főorvos
Az új műtéti eljárással könnyebben, az izmok sértése nélkül elvégezhető a csípőprotézis-beültetés, a betegek rehabilitációjának ideje is jócskán lecsökken.
Évente több ezer csípőprotézis-beültetéses műtétet végeznek az orvosok. A leggyakrabban „oldalsó” irányból ültetik be a protézist, műtéttechnikai szempontból így a legegyszerűbb. Ebben az esetben izmokat és inakat kell átvágni, majd visszavarrni, a gyógyulás hosszú hónapokig tarthat. Egy Magyarországon új műtéti eljárás azonban jelentősen lerövidíti a rehabilitációt.
Dr. Domán István a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház Ortopédiai osztályának vezető főorvosa az Angliában töltött évei alatt figyelt fel erre az új módszerre. Az úgynevezett elülső csípőízületi feltárás során a protézist az izmok sértése nélkül ültetik be, ezért a betegek komolyabb fájdalom nélkül vészelik át a műtétet követő időszakot.
A csípő porckopása egy ideig szinten tartható, a romlás késleltethető, de egy ponttól a műtét elkerülhetetlen. A szakember szavai szerint műtétre akkor van szükség, amikor a csípő már teljes mértékben elkopik, ilyenkor a betegek fájdalmai állandósulnak, járásuk nehezítetté válik.
A csípőprotézis három komponensből áll: a szárból, a műanyag vápából és egy fém vagy kerámia fejből. A hagyományos eljárással végzett műtét után a beteg fájdalmai, problémái hónapokig fennállnak. Az elülső feltárásnál azonban kisebb a seb és az izmokat sem vágják át, ezáltal a páciens két nap múlva már mankó nélkül is képes járni.
Domán István szavai szerint az elülső feltárásos műtétnél az izmok között található természetes anatómiai résen teszik be a protézist úgy, hogy a környező izmok, illetve ér- és idegellátásuk nem sérül. Ebből adódik az eljárás összes előnye.
Hozzátette, a páciensek 4-5 órával a műtét után teljes súllyal terhelhetik végtagjukat, mivel kisebb a metszés, kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükség, kisebb a lágyrész sértés, ezáltal a vérzés mennyisége is valamivel kevesebb, nagyon ritkán válik szükségessé transzfúzió. A betegek sokkal gyorsabban térnek vissza a mindennapi tevékenységekhez, kórházi tartózkodásuk is rövidebb. Kivétel nélkül vezetni is tudnak 2-3 héttel a műtét után – magyarázta.
Az előnyök közé tartozik az is, hogy kisebb az ízület ficamodásának valószínűsége, a beteg képes lesz sántítás nélkül járni, valamint a végtaghossz is könnyebben beállítható a műtét során.
Szekszárdon az elmúlt 2 év alatt több mint 300 csípőprotézis-beültetést végeztek elülső feltárással. A nehéz műtéti technikát az osztályon több orvos is elsajátította.
2014.október 7-én Londonban részt vettem a térdsebészet aktuális kérdéseivel, új fejlesztéseivel foglalkozó London Knee 2014 nemzetközi konferencián. Az előadók a szakma vezető specialistái voltak Európából és az USA-ból. A témák felölelték a térdsebészet teljes spektrumát, különös hangsúlyt fektetve a legújabb technikákra és fejlesztésekre.
2014. szeptember 24-én a belgiumi Genk-ben sebészi továbbképzésen vettem részt Dr Corten vendégeként, ahol az elülső csípőízületi feltárásból végzett csípőprotézis beültetés egy továbbfejlesztett technikáját sajátítottam el.
